A hab�n ker�mia

  A "hab�n" elnevez�s kutat�k szerint a n�met Haushaben - h�ztart�s, udvar - elnevez�sb�l sz�rmazik. A hab�nok anabaptista, �jkereszt�ny vall�s� csoportok voltak, az �skereszt�nys�ghez val� visszat�r�st hirdett�k. Z�rt k�z�ss�gekben �ltek, elk�l�n�lve a v�ros vagy a falu n�p�t�l. K�z�sen kezelt�k vagyonukat, egy h�ztart�sban �ltek, s csak feln�tt korukban keresztelkedtek, mert azt tartott�k, hogy a hit v�llal�s�nak tudatos elhat�roz�snak kell lennie.
  A XVI. sz�zadi Eur�p�ban nem n�zt�k j� szemmel a vall�s �j �g�t, ez�rt �ld�zt�k �ket. Magyarorsz�gon a felvil�gosult f�urak sz�vesen engedt�k �ket letelepedni birtokaikon, hiszen sokf�le k�zm�ves mesters�ggel foglalkoztak magas sz�nvonalon. Akadt k�zt�k orvos, kulcs�r, vincell�r, k�ses, �vegm�ves, �r�de�k, �s fazekas is. A legkor�bban ismert magyarorsz�gi hab�n ker�mia a XVII. sz�zad elej�r�l – 1609-b�l – sz�rmazik.
  Az anabaptista mozgalom kalandos t�rt�net�b�l k�vetkeznek a hab�n ker�mia saj�tos von�sai. �nm�zas, ecsettel festett fajanszot k�sz�tettek. Ez a k�z�ns�ges fazekas �run�l l�nyegesen jobb min�s�g� ker�mia, hiszen a feh�r m�zon ragyognak a s�rga, z�ld, k�k sz�nek, amelyekkel eleinte a javar�szt renesz�nsz mot�vumokat festett�k. A fest�s nagy �gyess�get k�v�nt, mert a nyers m�zra a fest�k azonnal r�sz�radt, jav�t�sra nem volt m�d. Ezt a technik�t It�li�b�l hozhatt�k magukkal, mert a korabeli faenzai st�lus – feh�r alapon renesz�nsz d�szekkel – nagyon hasonl� ehhez. M�gsem besz�lhet�nk egyszer� it�liai befoly�sr�l. A T�vol-Keletr�l �rkez� egyre t�bb porcel�n hat�s�ra a feh�r ker�mi�nak szinte divatja alakult ki az eur�pai m�helyekben, pl. Delftben vagy a Rajna-vid�ken.

  A magyarorsz�gi hab�n fazekasok munk�ss�ga jelent�s �ga az eur�pai fajanszkult�r�nak. St�lusukat tekintve h�rom nagy csoportra oszthat�k.
  A koraiak a faenzai renesz�nsz �zl�svil�g�t k�vetik. A XVII. sz�zad m�sodik fel�t�l fokozatosan teret h�d�t a barokk. Az ekkor k�sz�lt, delftinek mondott darabokban egyre jelent�sebb a k�k sz�n. A n�v�nyi ornamentika mellett megjelenik az �p�letek, madarak stiliz�lt, dekorat�v �br�zol�sa.
  A XIII. sz�zadban szinte eln�piesedik a hab�n ker�mia. V�ltoznak a form�k, a d�sz�tm�nyek jobban alkalmazkodnak a helyi lakoss�g ig�nyeihez.
  A XIX. sz�zadban els�sorban az er�szakos katoliz�l�s folyt�n a hab�n k�z�ss�gek vagy sz�tesnek – a mesterek helyi fazekasokk�nt m�k�dnek tov�bb – vagy tov�bb utaznak keletre, majd eg�szen Amerik�ba. A fajansz technol�gia is elt�nik, a magyar fazekasok egyszer�bb d�sz�t�si technik�kat haszn�lnak.
  A XX. sz�zad k�zep�n, Kaposv�ron Tam�s L�szl� –�j utakat keresve a ker�miam�vess�gben – fel�j�totta, feldolgozta, a sz�zad ig�nyeihez alkalmazta a hab�n hagyom�nyokat. Ezt az utat folytatjuk.